Oldalak
Kereső
Belépés

                                                                             ízvarázs

 

                                 RÉGI ÉS ÚJ ÍZEK

 

 

 

HA SZERETI A RÉGI KOROK ÍZEIT, ITT MEGTALÁLJA AMELYEK JÓL MEGFÉRNEK A MODERN ÍZVILÁGGAL

 

"NAGYMAMA RECEPTEK" AMIT NAGYANYÁINK KÉSZÍTETTEK

GÖRÖG ÉTELEK, SÜTEMÉNYEK,

MEDITERRÁN ÍZEK, könnyű desszertek

 

 

Krumplis egytál ételek, egyszerű muffinok, könnyen elkészíthető sütemények, zöldség, és gyülömölcs saláták

 

 

Fedezze fel a különböző kultúrák ízvilágát, Európa ízeit

 

RÉGI MAGYAR NÉPI ÉTELEK

 

Az oldal folyamatosan bővülni fog: saláták, egytál ételek, grill ételek, könnyű vacsorák

Dr. Oetker Receptjei

 

Karácsonyi Különleges Finomságok

Újévi ételek sütemények

Karácsonyi bejgli, mézes zserbó, isler, és hókifli receptek

 

Házi készítésű szaloncukor receptek

Grill Ételek

 

Szabad Tűzi Ételek Cserős Iréntől

Rakottas Receptek Járay Maritól

Diabetikus Sütemények

 

 

 

 

 

Újdonság2 Karácsony A Nagy Világban

 

Karácsony A Nagy Világban

 

 

  Karácsonyi, adventi népszokások

A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket. A hagyomány szerint a nők  nem dolgozhattak, mert ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.

 

 

  Karácsonyi ételek, szokások

A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, bejgli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.

Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely  január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon “gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsem “aprószent”, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett.

 

 

  Karácsony után

A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bőség varázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

 

 

 

   Európai karácsonyi szokások

Minden országnak megvannak a sajátos karácsonyi szokásai, de északról délre haladva eltérő az ünneplés intenzitása. Valamennyi európai ország közös vonása viszont, hogy megünneplik az év legsötétebb napját, akár vallási késztetésből, akár egyszerűen a fényt keresvén.

 

 

  Karácsonyi szokások Angliában

Északon a legfontosabb a Santa Luciához (Szent Lucához), a fények királynőjéhez fűződő szokás. Jóllehet a múlt századból ered, csak a harmincas években lett igazán népszerű: újságok útján keresnek egy lehetőleg hosszú szőke hajú fiatal lányt, s a jelentkezők egyikét megválasztják Lucának. Ő aztán december 13-án vörös áfonya ágakból és gyertyákból készült koronával ékesítve felvonulást vezet a városban. Kísérete a választáson alulmaradt Luca-jelöltekből és énekesekből áll. Luca cégeknél és iskolában is fellép, és Luca-kenyeret, kávét, mézeskalácsot és svéd puncsot kínál. A családokban mindig a legkisebb gyermeket öltöztetik be Lucának.

Father Christmasra (karácsonyapó) várnak a gyerekek. A brit mesék szerint a télapó - aki földig érő, piros köpönyeget visel - a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszúszárú zokniba rejti el. A legenda szerint ugyanis egyszer a télapó, miközben a kéményben ereszkedett lefelé, véletlenül elejtett egy pár aranyérmét, amelyek a kandallón száradó zoknikba estek. A gyerekek levelet írnak neki, amit nem adnak postára, hanem bedobnak a kandallóba, hogy a télapó a felszálló füstből olvassa ki kívánságaikat. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. A télapó egyébként rénszarvas- vontatta szánon érkezik a messzi Finnországból, Lappföldről, ahol az év többi részében él. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

 

 

 

 

  Karácsonyi szokások Svédország, Dánia

A "Jul"-on - szentestén - Svédországban és Dániában Tomtétól illetve Nissentől félnek az emberek. Ezek a kis koboldok a házban élnek, és meghatározzák az emberek sorsát. Karácsonykor azonban előjönnek rejtekükből, hogy bosszantsák a lakókat. Lecsillapításukra a családok egy tál rizskását helyeznek a padlásra, hogy a koboldok ezzel olthassák éhüket. A smörgasbord, a pazar karácsony esti vacsora előtt szaunába mennek a skandinávok. Az egész északi térségben általános szokás a karácsonyfa körültáncolása, csak ezután osztják szét az ajándékokat.

Nagy-Britanniában a farsangihoz hasonló papírdíszítéssel ékesítik fel a házat. Szenteste a gyerekek zokni alakú zsákocskát függesztenek az ágyra vagy a kandallóra, abban a reményben, hogy a kéményen keresztül eljön hozzájuk a Mikulás (Santa Claus), és ajándékkal tölti meg azokat. A karácsonyi események középpontjában december 25-e áll, amikor a széles családi kör közösen fogyasztja el az ünnepi ételt. Pulykakakas, puding és végezetül durranó cukorka kerül az asztalra, a fejükön papírkalapját viselő résztvevők elé.

Írországban szokás karácsony éjszakáján piros gyertyát, egy darabka karácsonyi süteményt és egy pohár whiskeyt az ablakba tenni. A szent család számára, ha arra járna.

 

 

 

  Karácsonyi ajándékozási szokások a nagyvilágban

A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak.

 Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé.

A szeretet ünnepének szokáskörében a nemzeti sajátosságokat hordozó étkezési hagyományok mellett lassanként kialakult az ajándékozás rítusa is.

 A karácsonyi ajándékozási tradíciók ugyan szinte országokként és nyelvterületenként mások. 

Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok szerint elterjedt szokásként karácsonyfát.

A gyerekek természetesen mindenütt azért is várják a karácsonyt, mert ilyenkor ajándékokat kapnak.

A magyar családokban általában a Jézuska hozza a meglepetéseket.

 Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.

Németországban Weihnachtsmann, vagyis Télapó (szó szerinti fordításban Karácsonyapó) a "felelős" a csomagok fenyőfa alá "csempészéséért".

 Az angoloknál Father Christmasra (szó szerint szintén Karácsonyapónak fordítható) várnak a gyerekek.

 

 

 

  Németország és Ausztria

Németországban és Ausztriában is a Jézuska hozza a karácsonyi ajándékokat, akárcsak Magyarországon, és Közép-Európa legtöbb országában. Az igazi furcsaság azonban nem is szenteste, hanem Szent Miklós napján, vagyis december 6-án történik. A Mikulást mindig elkíséri ajándékozó körútjára Knecht Ruprecht, "a gonosz krampusz", akinek az a dolga, hogy a rossz gyerekeket nyírfavesszőből készült virgáccsal elfenekelje. Ez eddig még nem is szokatlan, legalábbis a magyarok és közép-európaiak számára, de sokszor olyan "jól" sikerül az elfenekelés, hogy pár kiskorú a kórházban köt ki a túlbuzgó Knecht Ruprechtek miatt.

 A mi szokásainktól eltérően az angol gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg a csomagokat.

 A brit mesék szerint a Télapó a kéményen keresztül érkezik és a kandallóból bújik elő, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag zokniba rejti el.

 A fenyőállítás tradíciója az angoloknál is Németországból érkezett, míg a Londonban felállított legnagyobb karácsonyfát hagyományosan Norvégiából hozzák.

Svédországban Szenteste a családi vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat.

 Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza.

A szomszédos Finnországban (ne feledjük, az igazi Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor ők alszanak. A finneknél a Télapó a házba lépve hangosan megkérdezi: "lakik itt jó gyerek?". Az igenlő válasz után a szakállas kosarából

kiosztja az ajándékokat.

Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Télapó-kultusz.

 

 

 

  Olaszország

Talán első hallásra hihetetlenül hangzik, de az olasz gyerekek nem ismerik a Mikulást. Őket a jóságos boszorkány, Befana látogatja meg, és nem december elején,hanem január 6-án. Ez ezért érdekes, mert Olaszország lakói mélységesen vallásosak, mégis helyett kapott a szívükben a csodálatos kis boszorkány, aki elviszi magával a régit és a rosszat, helyette pedig újat és jót hoz. Tulajdonképpen a megújulás, az elengedés, a változni és változtatni akarás parányi istennője ő. Természetesen az olasz otthonokban is állítanak az emberek ünneplőbe öltöztetett fenyőfát, de a magyarokkal ellentétben sokkal nagyobb gondot fordítanak a megemlékezésre: vagyis a betlehemi játékokra. nem csak a templomokba mennek el megnézni az amatőr színházak és a gyerekek előadásait, hanem ők maguk is készítenek kicsi jászolt,  és apró agyagfigurákat otthon. A dolog varázsa és lényege abban rejlik, hogy a család apraja-nagyja együtt legyen, és közösen imádkozzon, a nap szeretet jegyében teljen el. A Piazza del Popolón a kíváncsi turista is megnézheti a más országokból érkezett csodálatos betlehemeket, igaz, a legszebbet a Vatikán előtt lévő Szent Péter téren van. December 24-én a gyerekek jelmezbe öltöznek, és úgy járják az utcákat. Ez alatt a szülők pedig titokban feldíszítik a fenyőt.

A menü elsősorban angolnából és panettonéból, vagyis karácsonyi kenyérből áll, ami mazsolával és édes aszalt gyümölcsökkel készül.

 Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban.

 A gyerekek arrafelé a karácsonyi ünnepkört lezáró Vízkeresztkor várják az ajándékhozót.

 Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat. Olaszországban újabban, talán a külföldi hatásoknak is engedve, divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó,aki természetesen nem vár januárig  az ajándékok szétosztásával.

Olaszországban egyes részein az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, január 6. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat, bár ma már külföldi hatásra újabban már divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki Karácsonykor hozza az ajándékokat. Az olasz gyerekek nem virgácsot, hanem szenet kapnak a Télapótól, ha nem fogadnak szót.  Más vidékeken a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Seprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.  Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.

 

 

  Spanyolország

Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik, és abba kapják (a magyar Mikulás szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.

Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek.

Katalóniában talán a legérdekesebb a karácsony ünneplése. A nagy esemény előtt a katalánok egy "cago tio-t", vagyis egy karácsonyi farönköt vásárolnak (készítenek) 15 nappal az ünnep előtt. A farönköt jól bebugyolálják, hogy nehogy "megfázzon", és rendszeresen enni és inni adnak neki, hogy "jól táplált" legyen. Szenteste a felnőttek elküldik a gyerekeket a szobáikba, hogy mondjanak el egy imát. A gyerekek, miután visszatértek abba a szobába, ahol a farönk van, husángokkal kezdik el ütlegelni a cago tio-t, és közben azt skandálják, hogy "sz** farönk, sz** farönk, ha nem sz**sz rendesen, akkor újra megverünk!". A kedves kis versike után a takaró, ami eddig a farönköt takarta, eltávolításra kerül, és a gyerekek hozzáférhetnek az ott rejtőzködő ajándékokhoz.

Természetesen a latinos temperamentum a karácsonyt is jellemzi. Az éjféli szentmise, a betlehem (nacimientó) Spanyolországban is elengedhetetlen kellékei az ünnepnek. Január 5-én a gyerekek kirakják cipőiket a balkonra vagy az ablak közelébe, hogy másnap, vízkeresztkor a napkeleti bölcsek abba tehessék apró ajándékaikat.

Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.

 

 

 

  Portugália

 Portugáliában is a cipők kerülnek a kandallók mellé (némiképp a brit mintát követve), hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó)titokban abba rejthesse az ajándékokat.

 Az angol hatást mutatja az is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az ajándékokat.

 A kisebbik ibériai országban a gyerkőcök egy része a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést.

Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.

 

 

 

  Amerikai Egyesült Államok

Sokan vádolják azzal Amerikát, hogy mára a szeretet ünnepéből is üzletet csinált. Ez részben érthető, ugyanakkor, aki életében egyszer New Yorkban töltötte a Karácsonyt, úgy véli, nem történik több, csupán megadják a módját ennek is. A lakóházak, közterek fényáradatban úsznak, és az emberek ugyanúgy 24-26-a között ünneplik a Megváltó eljöttének évfordulóját, akárcsak Európában. Sőt, a betlehemi játékok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, elsősorban természetesen a magyarok-és más európai bevándorlók által lakott területeken. Az éjféli szentmisének szintén megvannak a maga hagyományai: míg nálunk a „Rózsafüzér” vagy más társulatok énekelnek, addig az USA-ban a gospel a nyerő. Jézus születése pedig valóban egy örvendetes esemény, miért ne vigadnának az emberek a templomokban is.

Érdekes, hogy még pár évtizeddel ezelőtt az ajándékokat a szépen feldíszített fenyő alá egykor csakis a piros ruhás Santa Claus (Télapó) hozhatta el, addig ma már nem zárják ki annak sem a lehetőségét, hogy talán a Jézuska és az angyalok is tartogathatnak némi meglepetést.

Az ünnepi asztalra elsősorban sült pulyka kerül, levest az amerikaiak nem nagyon esznek. Ellenben egyetlen asztalról sem hiányozhat az igazi, amerikai almás pite, és az ananászsaláta.

Ünnepi meghittség ide vagy oda, tény, hogy az USA-ban karácsonykor minden csillog és villog, az egész ország fényáradatban úszik, és minden kereskedő jobbnál-jobb ajánlatokkal csábítja a potenciális vásárlókat. A szeretet ünnepe éppen annyira szól a pénzről és a kereskedők várható forgalmáról, akárcsak a Valentin nap esetében.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe.

Az amerikai gyerekek azért nem járnak rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen lehet ajándékot kapni.

A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz

igazítják.

 Az amerikai gyerekek meséiben Santa Claus, azaz Mikulás rénszarvas szánon érkezik és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be

 és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat.

 

 

 

  Forró karácsony Floridában

Nem feltétlenül a hideg időn és a hóesésen múlik, hogy a világ más táján állítanak-e fenyőfát a szeretet ünnepén. Aki járt már Floridában karácsonykor, pontosan tudja, hogy az ott élőket ugyanúgy lázban tartja ez a szép ünnep, mint minket.

Lehet ragyogó napsütés, a templomokban (néhány helyen) helyet kapnak a betlehemi játékok, de igazság szerint itt a dolog elsősorban a bulikról és az ajándékozásról szól. Gondolta volna, hogy néhány kertben ma már állítanak felfújható gumifát és hóembert, amit este ugyanúgy kivilágítanak, akárcsak más városokban, országokban?

 

 

 

  Japán

Érdekes, hogy a kisszámú keresztény közösség ellenére egyre többen foglalkoznak a karácsony (kuriszumaszu) gondolatával, szellemiségével. Függetlenül attól, hogy december24-26-a Japánban nem számít munkaszüneti és ünnepnapnak, az áruházak hatalmas karácsonyi akciókkal és vásárral várják az oda betérőket. A Japán seibó ünnepe, ami hasonlóan a Karácsonyhoz a szeretetről és az év végi ajándékozásról szól, lassan-lassan egybemosódik. Ennek oka, hogy japánt egyre több európai üzletember választja második otthonának.

 

 

 

  Európa szívében

A magyar, cseh és szlovák karácsony, lévén, hogy ránk az Európai szokások hatnak, nagyon hasonló. A háziasszonyok már jóval szenteste előtt lázban égnek, és annyit sütnek-főznek, mintha legalább egy hadsereget szeretnének vendégül látni. A pulyka nálunk is egyre népszerűbb, de a klasszikus menü a halászlé, a különféle sültek, így az aszalt szilvával töltött karaj vagy éppen a rántott hús, míg a mákos guba, bejgli mellett helyet kapott a sült gesztenye is. Természetesen az ajándékbeszerző körút itt is az utolsó pillanatra marad – függetlenül attól, hogy minden évben megfogadjuk, ezentúl másképpen lesz.

Az európai városok csodálatos ünnepi fénybe öltöznek, több helyen is állítanak fenyőfát, és mozdulni sem lehet az utcára kitelepedett árusoktól. 24-én délután hirtelen minden elcsendesül, a gyerekek rohannak a templomokba az ünnepi gyertyagyújtásra, és megnézik a betlehemi játékokat. Ez alatt a szülők elhelyezik a pazarul feldíszített fák alatt az ajándékokat. Igaz, e tekintetben lehetnek eltérések, mert vannak, akik csak éjjel csempészik a fenyőfa alá az ajándékot, mondván, azt a nemrég született kis Jézus tette oda, és így a gyerekek reggel látnak neki a csomagok feltépésének. Szintén az ünnep fontos része a 24-én megtartott éjféli szentmise, amire még azok is elmennek, akik nem igazán gyakorolják a vallást. A kisebb falvakban a szeretet ünnepén sok távol élő család keresi fel egymást, és ha máskor nem is, de ilyenkor jókat beszélgetnek.

Franciaországban a menü egy szélesebb skálán mozog, hiszen ott a vacsoraasztalra bőven jut a tengeri herkentyűkből is. A franciák imádják a színes fenyőfákat, így velünk ellentétben nem csak apró süteményekkel, szaloncukorral, gömbökkel díszítik, hanem minden évben más-más színűre festik. Ez azt jelenti, hogy a díszítés során vagy egyetlen szín dominál, vagy pedig azt, hogy a bátrabbak be is fújják egy bizonyos színre a nagyobb ágakat. A gyerekek, ahogyan azt a régi képeslapokon látjuk, a kandalló szélére tűzik nagy zoknijaikat, kiteszik az ajtó elé cipőiket, hogy Pére Noel megtölthesse azokat ajándékokkal.

A lengyelek asztaláról nem hiányozhat a szent kenyér, vagyis az oplatek. A vékony ostyát a családfő annyi darabra töri, ahány tagú a család, és a vacsora előtt mindenki részesül a szent áldozatból. Az ostyát nagyon szép jelenetek díszítik: minden lapocskáról Jézus születésének pillanatai köszönnek vissza ránk.

A horvát karácsony, szemben a többivel, mindig tartogat egy kis meglepetést: egyre többen gondolják úgy, hogy a szeretet ünnepén bűn kivágni ennyi fenyőfát, ezért ez a kérdés évről-évre heves indulatokat vált ki az emberekből. Szenteste három nagyobb fatuskót dobnak a kandallóba, a Szentháromság jelképeként. A fenyőfán lévő gyertyákat kizárólag ezzel a parázzsal gyújtják meg. Ezt követően „enni adnak a tűznek”: étel- és italáldozatot dobnak bele. Erre azért van szükség, hogy a tűz eleméssze a rosszat, és szerencsét és jót hozzon a családnak a következő évre.

 

 

 

   Mexikó

Posadas – egy ünnep, ami egy nagyon régi történetet elevenít meg. Szűz Mária és Szent József Jézus születésének éjszakáján szállást keresett. Menekülniük kellett a gonosz király, Heródes elől, aki elrendelte, hogy minden újszülött fiút meg kell ölni. A mi betlehemes játékunkkal ellentétben, ami ténylegesen a világrajövetelről szól, a posadas a szálláskeresésnek állít emléket. A gyerekek minden házhoz bekopognak, hogy eljátszhassák a rövid kis történetet. Miután végeztek a házigazda engedélyt ad nekik arra, hogy a palfonról lelógó, papírból készült pinatát egy pálca segítségével átlyukasszák, hogy kipotyogjon belőle a sok cukorka és csokoládé.

 

 

 

  Skandinávia

Ha Skandináv földön megkérdeznénk valakit, hogy hová való a Mikulás, egészen biztosan éles vita alakulna ki. A svédektől a finnekig ugyanis mindenki másképpen vélekedik ebben a témakörben. Az izlandiak pedig egyenesen úgy vélik, hogy bárki bármit is mondhat, akkor is nekik van a legtöbb, egészen pontosan tizenhárom Mikulásuk.

Skandináviában az ünnepi készülődés már novemberben elkezdődik, ők bizony nem hagyják az utolsó pillanatra az ajándékok beszerzését, az ajtódíszek elkészítését, és arra sem lusták, hogy elsétáljanak az erdőbe, és összegyűjtsék a bokrokon dér csípte és aszalta gyümölcsök begyűjtését. Merthogy ez elengedhetetlen kelléke lesz a gyümölcsös kalácsnak.

Az asztalon a heringsalátától kezdve a húsgombócon, a főtt-füstölt sonkán, az aszalt gyümölcsökön, az almával párolt vörös káposztán át a minimum hét féle süteményig nagyon sok minden található. természetesen nem szabad elfeledkezni a tejbekásáról sem, amit elsősorban a házi manók számára készítenek ki, akik az istállóban laknak. A megmaradt kását éppen ezért éjjelre kiteszik az istállóba, hátha a manó nem mer bemenni a házba, hogy megvacsorázzon. A mazsolás, tejszínes kásába egy szem mandulát is belefőznek, és aki megtalálja, az biztos lehet abban, hogy a következő évben mindvégig szerencse kíséri majd. A Norvégok asztalán a pirog, a dánokén pedig a különféle, hidegen tálalt sültek roskadoznak.

Grönlandon sem mennek a szomszédba pár hóbortért a helyiek. A világ legnagyobb szigetén a karácsonyi menü a legbizarabb: erjesztett alkát (pingvinhez hasonló madarat) tesznek egy kibelezett fókába, ezek után az egészet 2-7 hónapig elvermelik. A megfelelő idő eltelte után a fókát (és a benne rejló madarat) kiássák, és a madár beleit elfogyasztják. Az étel íze állítólag a Stilton sajthoz hasonlít. Mennyei lehet.

Az Európai Unió egyik legdélibb tagállamában, Görögországban gonosz koboldok igyekeznek elrontani az ünnepet. A kis szőrös, vöröses szemű, majomkarú, gnómszerű lények december 25-e és január 6-a között jönnek elő földalatti rejtekhelyeikről, és okoznak riadalmat a görög otthonokban. Pánikra azonban semmi ok, mivel egyszerűen el lehet őket ijeszteni, elég csak egy malac állkapcsát dugni a koboldok otthonainak kéményeibe, és máris visszamennek odúikba.

 

 

 

  Görögország

Görögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt.

A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.

A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani.

A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást " meg is etetik", azaz ételeket tesznek a partjára.

Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.

A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kalanda. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.

A mai görög karácsonyozási szokások nagyban hasonlítanak a többi keresztény nép szokásaihoz, hogyan is ne, hiszen ez már a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mely a bizáncon keresztül, a görögségen keresztül terjedt ki Európára is.

A hagyományos görög szokásokat már inkább csak vidéken tartják be, az Athéniek életébe nagyon sok idegenből átvett szokás gyűrűzött be. Vidéken az adventi hétvégeken nincs az észak és közép Európában szokásos adventi gyertyagyújtás, koszorúkészítés, illetve az adventi koszorút a bejárati ajtóra erősítik fel.

Viszont december elsején, vagy legalábbis az első héten feldíszítik a karácsonyfát, a díszítésen a gyerekek is részt vesznek. Karácsonyfa helyett a szigeteken, valamint a fejlett hajózásáról híres vidékeken egy asztalra tehető hajót díszítenek. Mindkét esetben közös, hogy a feldíszített fát vagy hajót ablak elé teszik, és a függönyöket nem húzzák be, így az utcán sétálva meg lehet csodálni a ma villogókkal, régen gyertyákkal ellátott karácsonyi jelképet.

Az utóbbi évek fogyasztói társadalmának a szokásai eredményeképpen, ma sokan agyondíszítik a szobát, lakást, ugyanúgy ahogyan máshol Európában is. A hagyományos díszítési szokások csak a fát, vagy hajót foglalják magukban, és persze a nagy ünnepek előtti takarítás után előkerülnek a szebb terítők, asztalkendők, ágyterítők, díszek, csecsebecsék. Karácsonyhoz közeledve elkezdődik a karácsonyi sütemények, ételek készítése, ezekről majd más bejegyzésben szólok.

Az ajándékokat általában Szilveszterkor hozza a gyerekeknek az Agios Vaszilisz, a Télapó. A Mikulási szokásokat nem ismerik, a Mikulás az amit a Mikulás (szláv név= Miklós=Nikolaoszból ered) szó eredetileg is jelent, egy nagyon elterjedt névnap. December 6-n van a Nikolaosz-ok, vagyis Nikosz-ok névnapja, ez óriási ünnep, nincs család akinek ne lenne legalább egy Nikosz-a.

Karácsony estéjén és másnapján is a tágabb család általában összegyűl valamelyik családtag házában és elfogyasztják az ünnepi ételeket. Karácsony estéjén is vígan vannak és a mi szokásainknak megfelelően "szilvesztereznek". Az idősebbek éjfél után leülnek kártyázni, a fiatalok elmennek bulizni valamelyik szórakozóhelyre. Szilveszterkor is ugyanez van, ilyenkor viszont sok helyen rendeznek otthon is szilveszteri bulit. Karácsony és Szilveszter másnapján általában egy másik családtagnál lesz az ebéd, így megosztva az ünnepi ételek elkészítésének a feladatát a család nőtagjai között. Ezekben a napokban nagy a vendégjárás, mivel az iskolák is szünetelnek, és a munkahelyeken is több nap szabadságot kapnak az emberek, így ezeket a napokat felhasználják arra, hogy egymást meglátogassák. Ünnepi látogatáskor szokás mindig vagy egy doboz frissen vásárolt vagy készített édességet vinni, vagy egy cserepes virágot, általában cikláment vagy a karácsonyi piros levelű virágot.

Karácsony és Szilveszter előnapján a gyerekek elmennek betlehemezni, elénekelni a karácsonyi dalokat ismerősök, rokonok házaiban és így némi zsebpénzre szert tenni.

A kandallók mindenhol teljes üzemmódban működnek, a konyhákban nagy a sürgés forgás, sokan utaznak el a hegyekbe, az ünnepi hangulat majdnem kézzel fogható.

20 éves tapasztalatom nyomán azt kell mondanom, a Karácsonyi és újévi ünnepek sokkal kisebb jelentőséggel bírnak mint a Húsvéti ünnepek, és ilyen értelemben a mai görögség második legnagyobb ünnepei.

A fiatal lányok karácsony reggelén a patakból hoznak vizet, ezt issza az egész család az ünnep alatt. A forrást " meg is etetik", vagyis ételt raknak a patak partjára. Természetesen ezek a szokások csak úgy mint nálunk nem mindenhol maradtak meg, de mesélik a gyerekeknek a legendákat, valamint ezt gyakorolják még vidéken. Csak úgy mint nálunk a bőségre törekszik mindenki, hogy az asztal ne ürüljön ki és mindenkinek jusson az ételből.

Fontos, hogy karácsonykor nem csak a család, de még a házi állatok is  bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél nem hiányozhat az az asztalról a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.

Az adománygyűjtés is működik Görögországban a kalanda, vagyis énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort adnak.

Már az ókori görögség életében is nagyon sok ünnep volt. A görögök úgy gondolják, hogy az ünnepekkel lehet kilépni a hétköznapok szürkeségéből és feloldani a mindennapokat. Ezeknek a napoknak különlegesek kell lenniük, különbözniük kell a hétköznapoktól, és ezt a különbséget az emberi érzékszerveknek jól kell észlelniük. Az ünnepeknek az ünnepi asztalok, ünnepi ételek elkészítésén van a hangsúly.

Homérosz az első, aki ünnepi lakomákról számol be, ezeken a lakomákon a bőség valamint az elkészített ételek és a fogyasztott borok változatossága uralkodott.

A többi keresztény nép szokásaihoz nagyon hasonlít a mostani görög karácsonyi szokások, hiszen ez már a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mely a Bizáncon keresztül, a görögségen keresztül terjedt ki Európára is.

Athéniek életébe nagyon sok idegenből átvett szokás jött be. Αzt viszont mondhatuk, hogy az adventet nem is ismerik ezért egyértelműen nem gyújtanak gyertyát viszont koszorút helyeznek ki a bejárati ajtóra. A szülök a gyerekeket  adventi naptárakkal, a 24 kis ablakba csokoládéval, illetve anyagból melyen kis zsebekbe egy-egy szánt ajándékkal lepik meg.

Viszont december elsején, vagy legalábbis az első héten feldíszítik a karácsonyfát, a díszítésen a gyerekek is részt vesznek, nem titokban folyik mint nálunk. A karácsonyfa helyett egyes szigeteken, valamint a fejlett hajózásáról híres vidékeken egy asztalra tehető hajót vagy szokás a kikötőben álló hajót is feldíszíteni, kivilágítani. A fát vagy hajót ablak elé teszik gyertyával megvilágítják, hogy az arra járók megcsodálhassák.

Az utóbbi években, ma sokan feldíszítik a szobát, lakást, ugyanúgy ahogyan máshol Európában is. A hagyományos díszítési szokások csak a fát, vagy hajót foglalják magukban. Természetesen az ünnepeket megelőzi csak úgy mint nálunk a ház nagytakarítása és előkerülnek a szebb terítők, asztalkendők, ágyterítők, díszek, csecsebecsék. Ha a ház ünnepi hangulatba öltözött kezdődhet a sütemények készítése.

Háziasszonyok mindig megjelölik a karácsonyi kenyértésztát, keresztformát nyomnak belé a tenyerükkel még sütés előtt. Így emlékeztetik a gyermekeket arra, hogy Jézus megáldotta a kenyeret Karácsony szent napján. Vidéken juh vagy tehén formájú kenyeret sütnek, amelyet a család legidősebb lánya szétoszt az állatok között. A görögöknél a karácsonyi ünnepek az egyszerűség jegyében telnek, már ami az ünnepi asztalt illeti. A mértékletesség jellemzi a karácsonyi ételsort is. Szorgalmasan készítik az ovális alakú lepénykenyeret, amellyel a barátok és a szomszédok megajándékozzák egymást.

A görög gyerekeknek nem december 6-án hozza a mikulás az ajándékot, hanem december 31-én vagyis szilveszterkor. A Télapót, Agios Vaszilisz-nek hívják, aminek a  László a magyar megfelelője és azt dec. 31-én ünnepelnek, ezért van, hogy szilveszterkor jön a mikulás.

Általában a családok egyben ünnepelik a karácsonyt mint egy nagy család, így megosztva az ünnepi ételek elkészítésének a feladatát a család nőtagjai között. A kandallók mindenhol teljes üzemmódban működnek, a konyhákban nagy a sűrgés- forgás, sokan utaznak el a hegyekbe a rokonokhoz, az ünnepi hangulat mindenhol érzékelhető.

Ezekben a napokban nagy a vendégjárás, mivel az iskolák is szünetelnek, és a munkahelyeken is több nap szabadságot kapnak az emberek, így ezeket a napokat felhasználják arra, hogy egymást meglátogassák. Ünnepi látogatáskor szokás mindig frissen készített édességet vinni, vagy virágot, általában cikláment vagy a karácsonyi piros levelű virágot.

Karácsony és Szilveszter elő-napján a gyerekek elmennek betlehemi dalokat énekelni  ismerősök, rokonok házaiban és így némi zsebpénzt is keresnek.

Természetesen nem hiányozhat az asztalról mint nálunk a töltött káposzta a mézzel ízesített „Melomakaromas", vagy a cukorpehellyel borított „Kourabiedes". Az újesztendei süteményekre pedig egy arany- vagy egy ezüst pénzérmét szokás tenni.

Görögországban nincsenek fenyves erdők, ezért karácsonykor nagyon sok helyen csak egy olajfaágat díszítenek, ami az ünnepi asztal dísze lesz. Madystos városában ugyancsak az asztal közepére kerül a hagyományos ünnepi sütemény, amibe belekerül az olajfa ágacska és körös-körbe pedig diót, narancsot valamint almát tesznek,  a család egyik tagja imát mond: „Szentanya, Szűz Mária áldd meg asztalunkat, örvendjünk, mert megszületett Jézus". A sütemény az ágacskával az asztalon marad érintetlenül, és csak Vízkereszt napján lehet elfogyasztani.

Ezzel a vízkereszt napján a sütemény elfogyasztásával véget ér az ünnep ami nálunk ez külön három ünnepet jelent. Ebből is jól látszik mint ahogy mondani szokták „tudnak élni” Csak nem a kéthetes ünnep teljes nyugalomba és görögökre jellemzően nagy családi nagy evésekkel és iszogatásokkal telik el!

 

 

 

Szlovákia és Ukrajna településein is érdekes karácsonyi tradíció a dívik. A gyerekek, mint az köztudott, elég rendetlenül esznek, de karácsonykor ezt a szerepet a családfőnek is át kell vennie. Az apukának, általában a gyerekek élénk pillantásaitól kísérve, az egyik karácsonyi fogást a mennyezetre kell dobnia, és minél több marad az ételből a plafonon, annál szerencsésebb lesz a következő év. Arról nem érkezett hír, hogy a fennragadt ételmaradványokat ki takarítja le, de lehet egy-két tippünk, hogy az anyuka lesz a "szerencsés" illető.

 

Ausztráliában például nyolc fehér kenguru húzza. Nem egyszerű ez az ünnep, nincs benne egységes szertartás, szinte ahány ország annyiféle hagyomány. Még az sem egyértelmű, ki hozza/adja az ajándékokat. Repüljük körbe a Földet, mint Mikulás a szánján, és nézzünk be néhány országba.

 

 

 

  Írország

A karácsonyi ünnep két hétig tart. A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. A karácsonyi mise előtt a Télapónak sört, whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé. December 25-én bontják ki az ajándékokat, 26-án pedig az emberek többsége lóversenyre megy.

 

 

 

Belgium

A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

 

 

 

  Izland

A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta az embereket, de amióta a Télapó ráncba szedte őket, azóta megszelídültek, és szorgosan készítik az ajándékokat a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt, az csak krumplit kap.

 

 

 

  Oroszország

Oroszországban teljesen más az ünnep, hiszen az ajándékozás nem decemberben történik, hanem január elsején, de ugyanúgy a feldíszített karácsonyfa alatt. Ennek oka a pravoszlávok eltérő naptára, náluk a karácsony későbbre esik, mint Európában. A kék vagy piros ruhájú, trojkán közlekedő Gyed Moroz segítője Sznyegurocska (Hópelyhecske), Fagy Apó unokája.

 

 

 

  Kenya

Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.

 

 

 

Norvégia:

A karácsony csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok, kéz a kézben körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

 

 

Svédország: Karácsony reggelén templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. Jó gyerekeknek a mikulás a Jultomtem, egy manó segítségével osztja szét az ajándékot.

 

 

 

  Ukrajna

A gyerekeknek az ajándékot a jégapó 3 rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van a hópehely leány is, aki ezüst kék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

 

 

 

  Franciaország

Kisebb gyerekek kikészítik cipőjüket a tűzhely közelébe, hogy a karácsonyeste a mikulás beletegye az ajándékot. Nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére. Majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

 

 

 

  Dél-Afrika

Itt nyáron van a Karácsony. Kiadós ebéd után a családok meglátogatják a barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelybe rend szerint valami ennivaló finomság van.

 

 

 

  Új-Zéland

Karácsony náluk a nyár közepére esik ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.

 

 

 

  Libanon

A családok karácsony előtt egy hónappal gabona magvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik.

 

 

 

  Csehország

Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

 

 

 

  Lettország

A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

 

 

 

  Svájc

Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A  srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 

0.09 mp