Oldalak
Kereső
Belépés

                                                                             ízvarázs

 

                                 RÉGI ÉS ÚJ ÍZEK

 

 

 

HA SZERETI A RÉGI KOROK ÍZEIT, ITT MEGTALÁLJA AMELYEK JÓL MEGFÉRNEK A MODERN ÍZVILÁGGAL

 

"NAGYMAMA RECEPTEK" AMIT NAGYANYÁINK KÉSZÍTETTEK

GÖRÖG ÉTELEK, SÜTEMÉNYEK,

MEDITERRÁN ÍZEK, könnyű desszertek

 

 

Krumplis egytál ételek, egyszerű muffinok, könnyen elkészíthető sütemények, zöldség, és gyülömölcs saláták

 

 

Fedezze fel a különböző kultúrák ízvilágát, Európa ízeit

 

RÉGI MAGYAR NÉPI ÉTELEK

 

Az oldal folyamatosan bővülni fog: saláták, egytál ételek, grill ételek, könnyű vacsorák

Dr. Oetker Receptjei

 

Karácsonyi Különleges Finomságok

Újévi ételek sütemények

Karácsonyi bejgli, mézes zserbó, isler, és hókifli receptek

 

Házi készítésű szaloncukor receptek

Grill Ételek

 

Szabad Tűzi Ételek Cserős Iréntől

Rakottas Receptek Járay Maritól

Diabetikus Sütemények

 

 

 

 

 

Adventi Szokások És Hagyományok

 

Adventi  Szokások És Hagyományok!

 

Advent története

Az 5. századtól az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Az advent Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, és a böjti időből itt lett liturgikus idő, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát, melyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek.

A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart a karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, mely utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélyétől tette függővé.

Az adventi várakozás célja felidézni a Messiás születése előtti történelmi várakozást, felkészülni karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.

Mi jellemzi az adventi időszakot:

Az advent nem csak a vallásos emberek ünnepe. Ebben az időszakban mindenki gyakorolhatja : csönd, elmélkedés, bűnbánat. A vallásos emberek számára a rorate, hajnali mise is fontos. December 16-ig a hét egyes napjainak miseszövege változik csak, 17-től 24-ig minden napnak saját miseszövege van.

A karácsonyt előkészítő várakozás idejét nevezzük adventnek. Eredete a 4. századig nyúlik vissza; az évszázadok során hol hosszabb, hol rövidebb időszakot jelentett. Kezdete hagyományosan a karácsony előtti negyedik vasárnap, azaz a Szent András napjához legközelebbi vasárnap. Ez egyben az egyházi év kezdő napja is, mely mindig november 27. és december 3. közé esik. Az adventi időszak vége december huszonötödike. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Vallási szempontból az advent a hívő ember lelki felkészülése Jézus eljövetelére, arra, hogy a lehető legközelebb kerüljön Istenhez. Az eljövetelre utal maga a szó is: az advent a latin „adventus Domini” kifejezésből alakult ki, ami annyit tesz: az Úr eljövetele, így gyakran úrjövetként is utalnak rá. Ez az időszak csendes, elmélkedéssel töltött hónap, melyben testi és lelki megtisztuláson is átmegy a hívő ember - ezt erősítendő az 1661-es nagyszombati zsinat a házasságkötést és az egyéb hangos összejöveteleket is megtiltotta az advent idejére.

 

Hagyományok, szokások:

Bár a vallási előírásokat mind kevesebben követik, a karácsonyra való felkészülés, a szeretetre való hangolódás és elmélyülés a felszín alatt máig jellemzi ezt a négy hetet, amelyben a liturgikus és pogány szokások sajátos keveredése alakult ki.

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás még a múlt század. közepén is szokásban volt az idősebbek körében, csakúgy, mint a hajnali misék látogatása, amiket arany vagy angyali miseként, de rorátéként is ismerünk. Mint oly sok karácsonyi elemet, ezt is megannyi pogány hiedelem kísérte. Ilyen például az az alföldi szokás, amelynek értelmében az eladósorban lévő lányok cukorkát szopogattak az angyali misére szólító harangszókor, hogy ezzel édesgessék magukhoz a leendő kérőiket.

Advent idejére esik a téli napforduló és több jeles nap is, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca napja). Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut. A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok máig népszerű dramatikus játéka.

Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart az advent, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Négy hete a karácsonyra való előkészület időszaka. Újkeletu népszokás az adventi koszorú készítése: karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. Az estéket egykor a gyertya mellett, adventi dalok éneklésével töltötte a család. Karácsony napján az esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára, amely előtt azonban a gazda nem mulasztott el az udvaron a levegőbe lőni  és ezzel elkergetni a gonosz lelkeket. Eközben a gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek, ugyancsak gonoszunk céllal. Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, bár ezt a pogány eredeti szokást az egyház tiltotta.

 

Adventi koszorú

Az adventi koszorú feltehetően olyan hiedelmek korából eredeztethető, amikor a körnek különleges erőt tulajdonítottak az emberek. A kör jelentette az örökkévalóságot, az el nem múló varázserőt is. A szalmából font koszorúkat különféle színekkel díszítették: már ekkor megjelent az azóta is karácsonyi színnek tartott piros, zöld, ezüst és arany.

Egy gyermekotthont vezető protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern volt az, aki a feledésbe merült szokást új formában elevenítette fel. Hatalmas, szekérkerék-alapra készült, fenyőgallyakkal díszített koszorúját 1838-ban megannyi gyertyával díszítette: minden hétköznapot egy-egy kisebbel, minden vasárnapot egy nagyobbal. A gyertyák száma idővel csökkenni, a szokás pedig terjedni kezdett: mára az egész keresztény világon megtalálható az ünnepi koszorú, amelyre felkúsztak az egyház színei is; dacára annak, hogy az adventi koszorú nem tekinthető liturgikus jelképnek.

Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font "szent " koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat.

A középkorból származik a mai adventi koszorú hagyománya, mely lelki felkészülés a Karácsonyra. Végtére is Krisztus "a fény, aki a világra jött, hogy eloszlassa a bűnt és szeretetet és igazságot sugározzon". Ezt szimbolizálják az adventi gyertyák. Úgy a katolikusok, mint az evangélikusok már az 1600-as évektől hivatalosan is gyakorolják az adventi koszorú használatát.

A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A különböző örökzöldek külön-külön is más jelentéssel bírnak:

- a babér a szenvedés és üldöztetés feletti győzelmet jelképezi,

- a fenyő, tiszafa a halhatatlanság szimbólumai,

- a cédrus erőt és gyógyulást jelent.

A koszorú szúrós levelei a töviskoszorúra emlékeztetnek, míg a kör alakú koszorú a lélek halhatatlanságát és az örök Krisztust szimbolizálja. A koszorút díszítő fenyőtobozok, dió, makkok az életre utalnak és a feltámadásra. A négy gyertya a Advent négy hetét szimbolizálja. Egy hagyomány szerint azért négy, mert 4000 év telt el Ádám és Éva kiüldöztetésétől egészen a megváltó születéséig. A lila színű gyertya az ima, bűnbánat és készülődés színe. A harmadik vasárnap rózsaszín gyertya kerül meggyújtásra, amikor a készülődés és várakozás félúton átlépett.

 

Adventi gyertya színei és jelentése:

Advent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (december 1.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

 

Advent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

 

Advent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

 

Advent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

 

Az első adventi gyertya jelentése

Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János evangéliuma, 3. fejezet).

Ha van otthon Biblia, a cikk végén össze is gyűjtöttünk néhány Igeverset, amit a gyertyák meggyújtásakor a négy vasárnapon akár fel is olvashatunk otthonunkban. Ez egy jó alkalom lehet, hogy emeljük le a könyvek könyvét a polcról. De térjünk vissza a koszorú gyertyáihoz!

 

A második adventi gyertya jelentése

A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.

 

A harmadik adventi gyertya jelentése

A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindannyinknak.

 

A negyedik adventi gyertya jelentése

Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása.

Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet.

 

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának szokása 1900 körül terjedt el. Az ötlet a hagyomány szerint egy német édesanyától származik, akinek kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva várt karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Ugye, hogy milyen találékonyak az anyukák? :)

 

 

 

 

 

0.024 mp